30

Vége a nyárnak. Nekem ez hosszabb volt, mint másoknak. Öt hónapos "vakációm" végre a végéhez közeledik. Már csak egy nap.
Új iskola, új környezet, új emberek. Bevallom, kicsit félek tőle. Sajnos nem vagyok társasági lény, nehezen illeszkedem be közösségekbe (vagyis hát leginkább sehogy...), nehezen is barátkozom. Fura lesz az egész. De azért kíváncsi vagyok. Milyenek lesznek az emberek, egyáltalán az egész iskola, a tantárgyak, az órarend... Bár tudom, érzem, hogy nem fogom jól érezni magam, de legalább nem kell naphosszat itthon rohadnom. Eleinte ez jó volt, de ma már teljesen belefásultam az egészbe, az itthon ülésbe, az életembe. Talán egy kis változatosság jót fog tenni. Talán megváltozik bennem valami, és újra képes leszek érezni, átélni dolgokat - vagyis képes leszek élni...

Ez van

. norel . üzenete:
*sziaa
*mizujs? xD
Vödör™ üzenete:
*szia
*semmi
*most már tényleg nincs se tévé, se net
*kurvajó
. norel . üzenete:
*:S
Vödör™ üzenete:
*ráadásul úgy néz ki eladják Robbent
*:'[
. norel . üzenete:
*ohh =/
*nekem meg vmi baja van a hangszóróimnak
*eléggé recsegnek:S
*meg az egér is szarakodik -.-
Vödör™ üzenete:
*baszki most találtam meg a számlát
*ez a baromarcú már fél éve nem fizet semmit
*beszarás
*nem hiszem el, hogy havonta négyezret nem képes kifizetni
*most meg itt van egy majdnem negyvenezer forinos számla
*plusz ugye minden hónapban jön rá még három
*a büdös életben nem fogja kifizetni, mikor keres kb hatvanat
. norel . üzenete:
*hallod
*állítólag jövőre csak 21 éves kortól lehet jogsit szerezni oO
*hát nem tudom
*érdekesen hangzik xDD
Vödör™ üzenete:
*van benne logika
*XD
. norel . üzenete:
*hát van, de azért kíváncsi leszek h tényleg ennyire kitolják-e xD
Vödör™ üzenete:
*XDDD
. norel . üzenete:
*végülis nekem úgyse lesz kocsim, amíg nem veszek magamnak, az meg nem a közeljövőben lesz, szóval nekem nem kell sietnem azzal a jogsival xDDD
Vödör™ üzenete:
*én inkább nem kockáztatom a saját és mások testi épségét
*úgyhogy nem is próbálkozok vele
*XDDDDD
*meg úgyse lesz soha kocsim
. norel . üzenete:
*xDDDD
Vödör™ üzenete:
*szal felesleges
*XD
. norel . üzenete:
*xDDD
Vödör™ üzenete:
*most írtam ímélt a diákhiteleseknek
*remélem felfogják, amit írtam XD
*és válaszolnak is XD
. norel . üzenete:
*xDD
Vödör™ üzenete:
*de faszom megint nem a tanulmányaimra fog elmenni a pénz
*hanem arra, hogy kifizessem apám adósságait
*kurvára elegem van belőle
*-_-
. norel . üzenete:
*:S
Vödör™ üzenete:
*lol kiszámoltam azzal a kalkulátorral, hogy ha felveszek 200 000 forintot, 28 éves koromra tudom majd visszafizetni
*és ugye még alapból van fél milla
*X'DDD
*meg ugye nem hiszem, hogy csak 200-at fogok felvenni
*szal majd úgy nyolcvan éves koromra vissza is fizetem kb
*XDDDDDDDDDDDDDD
. norel . üzenete:
*xDDDDDD
Vödör™ üzenete:
*ahhoz képest, hogy az egész egyetem kérdésnek úgy indultunk neki, hogy csak azért vállaltam be, mert apám megígérte, hogy amíg tanulok, anyagilag mindenben támogatni fog
*...
. norel . üzenete:
*=/
Vödör™ üzenete:
*baszki ilyenekkel fenyegetőzik
*most is baszki
*valamit nem akarok neki megcsinálni, akkor elkezdi
*jó akkor vegyél magadnak bérletet meg kaját meg ezt meg azt
*bazz az ilyen szülő egyálalán? oO
. norel . üzenete:
*hát
*nem
Vödör™ üzenete:
*és még ha fel is vehetek pénzt, akkor is csak október közepén kapom meg
*addig meg nézhetem a plafont
*kurvajó
*-_-
*de baszki semmit sem tudok csinálni
*érted a diákhitelhez is kell majd egy nyomtatvány a szerződésmódosításhoz
*amit az oldalukról kéne letölteni
*hát úgy marhára nehezen megy, hogy egész nap itt kell ülni a laptop előtt, hogy elkapjam azt az egy-két (vagy fél...) órát, amíg van net
*arról nem is beszélve, hogy ki se tudom nyomtatni
*mert egyrészt ugye szar a nyomtató, de ha jó is lenne, kifogyott a patron
*meg ugye a tananyag is mind netről lesz elérhető valószínűleg
*azokat is le kell majd szedni, kinyomtatni
*marha jó
. norel . üzenete:
*:S
Vödör™ üzenete:
*meg a hülye nyelvtanfolyamot sem fogom tudni elkezdeni megint
*mert szeptember 10-ig kell jelentkezni, viszont ugye rögtön kell fizetni három rugót
*utána meg ha két részletben fizetek, akkor is még szeptemberben kell az első részlet
*úgyhogy legjobb esetben is csak jövőre tudok majd kezdeni valamit
*ebből kifolyólag egyetemre legjobb esetben is csak három év múlva tudok majd visszamenni
*kurvára örülök
*-_-
. norel . üzenete:
*ajj =/
Vödör™ üzenete:
*szal valszeg nem lesz se nyelv, se egyetem
. norel . üzenete:
*:S
Vödör™ üzenete:
*na mindegy, ez van

-Később-

Vödör™ üzenete:
*bemásoltam a blogomba ezt a beszélgetést XD
*ha nem baj
*ha igen akkor kitörlöm
*XD
. norel . üzenete:
*ja dehogy baj xD
*bár az én hangszórós panaszkodásom aztán nagyon illik ide XDDDDDDDD
Vödör™ üzenete:
*XDDDDDDDDDDDDDDDD
*nem baj XD
*mindenkinek más dolgok fontosak XD
*mármint téged most épp ez foglalkoztat XD
. norel . üzenete:
*hát azok után amit meséltél, szégyellem magam amiért én ezt tartom problémának
Vödör™ üzenete:
*más meg engem röhög ki, hogy mit vagyok ennyire oda attól, hogy nem nézhetek meccset
*XD
*alapvetően tökre kis igényű vagyok
*ez ebből is látszik, hogy ennyire kiborultam a meccs miatt XD
*engem már azzal boldoggá lehet tenni, hogy megnézhetek egy meccset XD
. norel . üzenete:
*xDDD
Vödör™ üzenete:
*amúgy most lehetne mondani, hogy a jelen körülmények között ez kéne hogy legyen a legkisebb problémám
. norel . üzenete:
*persze, tökre megértem h kiakadsz a meccs miatt
Vödör™ üzenete:
*hogy nincs kábeltévé
*de én pont hogy úgy érzem, hogy basszus ha már semmi nem jön össze/ nem fog összejönni ebben a szaros életben, akkor legalább ennyi élvezet hadd jusson
. norel . üzenete:
*persze, én értelek
*nekem is lehetne mondani h aggódjak apám állása, meg tesóm egészsége miatt, meg ilyenek
*de végülis ezeket én nem tudom befolyásolni
*meg nekem a zene jelenti azt amit neked a meccs
*akármi is történik, vannak számok amik képesek helyrerázni
*és ha szar az mp3mam, tönkrement a telefonom fülese, legalább az 5.1-em maradjon már meg jónak
Vödör™ üzenete:
*hát igen
*nekem is ez az utolsó dolog, ami még megvan
*ha már zenét se fogok tudni hallgatni, akkor kész, káó
*akkor fog eljönni az a pillanat, hogy tényleg eret vágok vagy nemtom xD
. norel . üzenete:
*az egyik kedvenc idézetem az,hogy a zene kifejezi azt, amit szavakkal lehetetlen elmondani, de nem maradhat kimondatlanul
Vödör™ üzenete:
*hát igen
*pl régen is volt ilyen kiborulásom
*mikor tönkrement a magnóm
*az még ilyen régi volt, mp3-at nem is játszott le
*éjjel-nappal nyúztam, naná, hogy tönkre ment XD
*bár mondjuk három évet így is kibírt XD
*vagy kettőt, nem emlékszem pontosan
*de totál készen voltam
*mert akkor még számítógép se volt, vagy mp3, discman, hasonló
*úgyhogy akkor tényleg full zenementesség
*kurva szar volt
*aztán mikor eladtuk a régi lakást, és apám megkapta a pénzt, megígérte, hogy vesz nekem egy magnót
*és vett is egyet
*mondjuk akkor még betartotta, amit ígért
*és nem volt ekkora paraszt, mint mostanság '-_-
. norel . üzenete:
*:S
Vödör™ üzenete:
*amúgy a poén az volt benne, hogy két hónappal később megkaptam a gépet, arra egy hónappal meg az mp3-at
*azóta csóri magnó gyakorlatilag csak porfogónak van
*XDDDDDDD
*max akkor hallgatom, mikor fürdök
*XDDDDD
*de azt is csak akkor, ha apám itthon van
*mert ha nincs, akkor a gépen megy full hangerőn, hogy halljam kint
*XDDDDDD
. norel . üzenete:
*xDDDDDDD
*néha én is bevittem a fürdőbe a konyhait, h rádiót hallgassak
*de apám mindig lebaszott h tönkremegy a párától -.-

????

Még mindig nem tudom, mi van velem. Üres vagyok, és üres az egész életem is. Nem történik semmi, nincs értelme semminek, az egész létnek... Szar ez így.

Felvettek idegenforgalmi szakmenedzser szakra. Wow. Úgyis utálni fogom. Nem számít. Már tudom, hogy sose lesz belőlem semmi. De hát valamit muszáj csinálni. Akkor meg nem mindegy? De.

,

"- Patricia, jössz? Anyu azt mondta, hogy asztalhoz. Hagymaleves van pirítóssal. Miért sírsz?
- Nem sírok, te gyagya! A hagyma, elfelejtetted, hogy a hagyma csípi a szemet?
Különösen a pünkösdi királylány szemét, aki Harlekin-ruhát visel egy elveszett fényképen..."

Gutkókám ^^

Mjúzik

Nem bírom tovább

Az elmúlt öt-hat évben összesen nem bőgtem annyit, mint tegnap éjjel és ma egész nap. Nem bírom abbahagyni, időről-időre elfog a zokogás. Pedig én sose voltam az a bőgős fajta.
Egyszerűen nem megy, nem tudok tovább létezni így. Igen, létezni, mert én már nagyon régóta nem élek, csak vagyok. Sose voltam népszerű, sose voltak barátaim, egész eddigi életemben csak három. Mindig sokat voltam egyedül, sose zavart, ilyen vagyok. De ennyire magányos még soha nem voltam. Az utóbbi pár napban jöttem rá, hogy nincs senkim. Az egyetlen ember, akivel érintkezek, gyűlöl. Nincs mit szépíteni rajta, egyszerűen látszik a gesztusain, azon, ahogy beszél, hogy azt se bánná, ha halott lennék, csak tűnnék már el az életéből. Nagyjából ugyanezt érzem iránta én is. Fura. Néhány évvel ezelőtt még ő volt a világ közepe, és én is neki. Mára már úgy gyűlölöm, mint még soha senkit.
Szörnyű ilyen légkörben élni. Nincs más, csak a magány és a gyűlölet. Nem bírom tovább, szeretnék ennek véget vetni, de egyedül nem megy, és nincs senki, akihez fordulhatnék.
A legjobb az lenne, ha meghalnék. Nem bánnám, mert ez minden, csak nem élet. Ne ijedjen meg senki, nem akarok öngyilkos lenni, sose tennék ilyet. De ha valaki most közölné velem, hogy halálos beteg vagyok, vagy hogy holnap elgázol egy kamion, egyáltalán nem érdekelne. Ha valaki eljut idáig, ott már valami gond van, nem? ...
Gőzöm sincs, minek írom ezt le. Könnyebb nem lesz tőle, az biztos. Még a végén azt hiszik majd, hogy valami depressziós hisztérika vagyok. Pedig nem. Furán hangzik, lehet, de még mindezek ellenére sem gondolnám, hogy depressziós vagyok. Nem tudom mi van velem, csak azt tudom, hogy tehetetlen vagyok, és ezt nem tudom már sokáig elviselni...

7

Gyűlölök és szeretek. S hogy mért teszem? Én se tudom, hidd.
Bennem történik, s kínja keresztre feszít.

XD

Mai lolságok:

1. Angol kommentátor /Kriscsiányó x'D/
2. Perez /hogy röhögött ott a háttérben xD/
3. CR9(!!!) /nem tudott megszólalni; bekönnyezett (?) xD/
4. Magdi nyanyus az apácák között /ehhez nem tudok mit hozzáfűzni, ezt látni-érezni kell x'DDDD/
   

?

„A kérdés, ami gyakran gondot okoz: én, vagy az összes többi tébolyodott?"

^^

A nap dumája:
"Nem hörög a paraszt..."
(X'DDDD)


És
Boldog szülinapot Prince! <3 ^^ :$
(Igen, debil vagyok. X'D)

L.A.

A mai nap tanulsága:

1. Rövid távon anyám egész elviselhető.
2. Orrcsepp-függő vagyok.
3. Néha nem ártana, ha lenne mellem...
4. A spanyolok viccesek.
5. Albiol cukesz.

I.

"A lényeg az, hogy akkor sem állunk készen a nagy pillanatra, ha tudjuk, hogy előttünk áll. Senki sem kéri, hogy megváltozzon az élete, de az megváltozik. Ilyen tehetetlenek lennénk, bábok? Nem. A nagy pillanat eljön, nem tehetünk ellene semmit. Az számít, hogy mit teszünk utána. Akkor derül ki, hogy kik vagyunk."

Numb

<3

Eb

"Ne szégyelld te azt, ha szereted az állatokat. Ne röstelld, ha egy kutya közelebb van a lelkedhez, mint a legtöbb ember, akit személyesen ismersz. Hazug próféták és otromba, komisz emberek azok, akik megrónak e vonzalom miatt, s ezt mondják: "Az emberektől lopja el az érzéseket, melyeket a kutyára pazarol! Önző, rideg fráter!" - ne törődj velük. Szeresd csak nyugodtan kutyádat, ezt a csillogó szemű, fáradhatatlan barátodat, aki nem kér barátságáért mást és többet, mint valamilyen szerény koncot és egy-egy simogatást. Ne hidd, hogy gyöngeség és önzés késztet az állatokat szeretni. Testvéreink ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek. Mások nevezzék csak gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyolódjanak ezért - te sétálj csak nyugodtan kutyáddal. Jó társaságban maradsz, s Isten tudja ezt."

Irigy kutya

Mindenkinek vannak álmai. Kisebbek, nagyobbak, lehetségesek, lehetetlenek, de mindenkinek vannak. Egy kutya, egy lakás, egy utazás, egy normális barát/barátnő, akármi. Van akinek megadatik a lehetőség, hogy valóra váljon az álma, sokaknak nem. És vajon mit érez az ember, amikor az álma a szeme láttára válik valóra - csak éppen egy másik ember számára? Majd' megszakad a szíve, és marhára irigykedik.

Hogy érthető legyen, miről beszélek: van pár hely a Földön, ahova életem során mindenképpen szeretnék eljutni. Akár csak egy órára, de hadd vethessek rájuk egy pillantást, ez minden vágyam. Sajnos azonban tisztában vagyok vele, hogy ez az álom valószínűleg soha nem fog valóra válni, egyszerűen az anyagi okok miatt. Nem olyan környezetbe születtem, ahol ez megvalósítható lenne, nem olyan az életem, ami ezt megengedhetné, és amiből ki lehetne törni. (Jó, persze, lehetne, mondjuk ha valamiben nagyon tehetséges lennék, vagy feltalálnék valamit, és hülyére keresném magam, de inkább maradjunk a realitások talaján.)
Mindig irigykedve nézegetem ismerősök képét iwiwen. Nyaralás - Horvát-, Spanyol-, Görög-, Olaszország, USA, Tunézia, és a többi. Elnézem a szebbnél szebb városokat, tájakat, és megszakad a szívem, mert tudom, hogy ezeket én soha nem fogom látni, csak így, képről...

És hogy szerencsétlen szívem még több darabra törjön: egyik barátnőmre úgymond "rámosolygott a szerencse". A sors összehozta őt álmai pasijával, és nagyon boldogok. S mit tesz Isten, az illető srác elég jól áll ahhoz anyagilag, hogy minden földi jóval elhalmozza a lányt. És meg is teszi. Ajándékok, ékszerek, ruhák, és igen... utazások. Nemrég jártak Olaszországban, igaz, csak két napra. Most tervezik a tíznapos nyaralásukat Görögországba. Én meg csak hallgatom, ahogy lelkesen tervezgetnek, mutogatják a katalógust, meg az útjukon készült képeket, de legszívesebben befognám a fülem, vagy megmondanám nekik, hogy legalább ne dörgöljék az orrom alá, hogy nekik milyen jó. Persze nem teszem, nem ők tehetnek róla, hogy én egy szerencsétlen vagyok. De akkor is rossz nézni, hogy valaki mindent megkap, amire én áhítozom, és amiről tudom, hogy sosem adatik meg nekem.

Csak egyszer láthatnám Rómát, Madridot, Barcelonát, Londont, csak egyszer járhatnék egy trópusi szigeten, csak egyszer láthatnám a tengert...! Ha enélkül halok meg, nem is volt értelme az életnek. Márpedig sajnos nem sok esélyem van rá, hogy valaha is ilyen helyekre kerüljek.
Úgyhogy nekem csak az irigykedés marad...

-

Ős patkány terjeszt kórt miköztünk,
a meg nem gondolt gondolat,
belezabál, amit kifőztünk,
s emberből emberbe szalad.
Miatta nem tudja a részeg,
ha kedvét pezsgőbe öli,
hogy iszonyodó kis szegények
üres levesét hörpöli.

S mert a nemzetekből a szellem
nem facsar nedves jajokat,
hát uj gyalázat egymás ellen
serkenti föl a fajokat.
Az elnyomás csapatban károg,
élő szívre mint dögre száll -
s a földgolyón nyomor szivárog,
mint hülyék orcáján a nyál.

Lógatják szárnyuk az ínségnek
gombostűjére szúrt nyarak
Bemásszák lelkünket a gépek,
mint aluvót a bogarak.
Belsőnk odvába bútt a hálás
hűség, a könny lángba pereg -
űzi egymást a bosszúállás
vágya s a lelkiismeret.

S mint a sakál, mely csillagoknak
fordul kihányni hangjait,
egünkre, hol kinok ragyognak,
a költő hasztalan vonit...
Óh csillagok, ti. Rozsdás, durva
vastőrökül köröskörül
hányszor lelkembe vagytok szurva -
(itt csak meghalni sikerül.)

S mégis bizom. Könnyezve intlek,
szép jövőnk, ne légy ily sivár!...
Bizom, hisz mint elődeinket,
karóba nem húznak ma már.
Majd a szabadság békessége
is eljön, finomúl a kín -
s minket is elfelednek végre
lugasok csendes árnyain.

Hello

37

- Hol voltál?
Az anyám az én szobámban, az én ablakomnál áll, és tetőtől talpig végigmér. Távollétemben bejött a szobámba, betörte az ajtót, talán kikutatta a homijaimat is? Otthon ilyesmit senki nem engedne meg magának. Ezt nevezik tiszteletnek.
- És ez, ez mi? - mutat a táskára, amit épp most tettem le a kis lakkozott asztalkára. Nincs kedvem válaszolni. Egyedül akarok maradni.
- Na? Megbénult a nyelved?
- Az iskolai holmijaim. Visszamentem a Duguesclinbe.
- Kis hülye!
Fekete luk, szédülés. Menjen innen, hagyjon békén! Az arcomhoz hajtja az arcát, rőzseparfüm, halálparfüm. A műtőasztalon feküdt, mikor Apa érte ment.
- Ezt akarod? Penészedni egész életedben? Aktakukac akarsz lenni? Kis szürke egér? Szürke egér?
Ő maga a feketeség. A fekete lyuk a csillagok között, amiről a csillagászok beszélnek. A tükör felé fordulok, Steph rajza eltűnt. Kiabálni kezdek.
- Mit csináltál vele?
A szemetesre mutat.
- Nem akartam, hogy a szobalányok kinevessenek.
- Nem volt rá jogod!
Kiveszem a szemétből. Rondán felnevet.
- Steph-Paff!... Steph de Montrembert, gondolom? És gondolom, ő volt az is, aki múlt hétfőn a szobádban töltötte az estét?
- Kémkedsz utánam?
Megvető nevetés.
- Mit képzelsz? A pincér tudni akarta, hogy feltöltse -e a minibárt. Az első itt töltött éjszakád, és máris mindent bevedelsz. Bocsánat, bevedeltek, ráadásul az ágyon! Bravó! Igazán méltó a nevére!
Mit keresek itt? Miért maradok? Miért hallgatom ezt a nőt?
- Hazudtál nekem - vádaskodik. - Emiatt a Montrembert miatt utasítottad vissza Jimmyt.
- Ez a Montrembert kórházban van és szenved, át akarta aludni magát a túlvilágra! Most hagyj békén.
Néhány pillanatig állja a tekintetemet, aztán vállat von és az ajtó felé indul. Megmondtam az anyámnak, hogy a barátom majdnem meghalt, ő pedig megvonta a vállát... Ahogy az ajtóhoz ér, visszafordul.
- Szerencsétlen lányom, a barátaid is mind szerencsétlen hülyék - mondja félhangosan.
A folyosón kaptam el, égetett a gyűlölet, emésztette a szívemet. Követtem a szobájába, ahol minden villany égett, fehérneműk, cipők, ékszerek hevertek szerteszét, arra van a szobalány, hogy rendet csináljon.
- Legalább csukd be az ajtót - sóhajtotta.
Legalább becsuktam az ajtót. Egy fotelba vetette magát.
- Szóval, mit akarsz mondani?
Megmondtam neki, hogy a bokájáig sem ér az én egyetlen szerencsétlen hülyémnek sem. A szerencsétlen apámnak, aki boldogságot tudott teremteni körülöttem, a szerencsétlen Constance-omnak, aki mindent nekem adott, és semmit sem kért cserébe, és megtanított adni, a szerencsétlen Montrembert-emnek, akinek, vele ellentétben, van szíve és szeme, hogy meglásson másokat, és ne a pénztárcájukat figyelje.
Azt kiabáltam neki, hogy számomra az élet sosem lesz játék, hogy ne is reménykedjen, sosem fog bedugni senkinek az ágyába, lehet az a világ legnagyobb jokere, hiába biztosítaná a hátteremet. Számomra egyetlen dolog számít, nevessen ki, ha akar, és ez a szeretet. Szeretni egy apát, egy gyereket, egy barátot, egy férfit, a lényeg a SZERETET. Mert nincs más mód, hogy el bírjuk viselni az életet, különben megcsaljuk egymást, különben összekeverjük a vágyat és a szerelmet, a szerelmet és a szenvedélyt, különben anyai szeretetnek véljük azt, ami csak gonosz számítás.
Anyám már nem nevetett. Az arca tökéletesen kifestve, vörös haja gyönyörűen hullik alá, meredten bámul rám furcsa, aranyzöld szemeivel. Nem, semmit sem változott azóta, hogy az apám, és talán Jacques bácsi is, megkívánta. Ava Loriot még mindig ugyanolyan szép volt. Láng, mely magához vonzza a tekintetet, nem világító, meleg tűz, hanem égető forróság, ami elemészti a szívet.
Megmondtam neki, hogy nem ruhákat, nem ékszereket, nem luxust vártam tőle, hanem egy keveset abból, amitől tizenhat évig megfosztott, például valami választ a három szalvétagyűrűre a kék madarakkal, a legszebb ő maga volt, neki szántam. Például egy kis érdeklődést a kislánya iránt, aki, mikor a szerencsétlen hülye Constance zöldséglevesét kanalazta, egyet Apa kedvéért, egyet Constance-ért, egyet Jacques bácsiért, egyet a Kisjézusért, csöndben minden egyes kanalat az anyukájáért nyelt le, pedig megesküdött magának, hogy nem nő föl, amíg anya vissza nem jön. De ezt, a szeretetet, igen, megint csak a szeretetet nem tudja megadni nekem, mert egyáltalán nem képes senkit szeretni önmagán kívül.
Mikor az állami gondozásról kezdtem beszélni, rám szólt. - Hallgass!
Nagyon halkan mondta, közben összeszorította a kezeit, aztán hozzátette:
- Te nem szeretsz engem, Patricia. Soha nem neveztél Anyának!
A szemébe néztem. Teljesen száraz volt.
- Sosem láttam sírni - mondta Apa -, de nagyon jól mímeli, ha el akar érni valamit.
Magam előtt láttam Apát, ahogy elvonszolja a műtőasztalról.
- Miért neveznélek Anyának? Ha rajtad állt volna, most nem lennék itt.
Felsikoltott, aztán a kezébe temette az arcát. Magára hagytam.