"Fokozatosan azzá válok, amitől régen féltem. Amikor az egész világ el akarja pusztítani az embert, minden nap az utolsó napod, minden fellépésed a legutolsó. Az Antikrisztus nem csak én vagyok, nem csupán egyetlen személy. Az Antikrisztus mi valamennyien vagyunk, ez egy kollektív tudatállapot, amit Amerikának fel kell ébresztenie magában. Fel akarom ébreszteni bennük. Ez a célja ennek a turnénak, talán az életemnek is - az, hogy ráébresszem az amerikaiakat arra, hogy nem muszáj hinniük valamiben pusztán azért, mert egész életükben azt hallották. Aki még sosem próbálta ki a szexet vagy a drogokat, nem jelentheti ki mások előtt, hogy ezek rosszak. Az ember csak tapasztalatok útján határozhatja meg saját moralitását. Az emberi lét lényege nem az, hogy folyamatosan megbocsátást keressünk azért, mert emberek vagyunk; az emberi lét lényege az, hogy bűntudattól mentesen, individuálisan létezzünk. Ez az Armageddon, mert a kereszténység számára vége van a világnak, ha félresöpörjük Isten képét, és elkezdünk hinni magunkban."
2009. szeptember 20., vasárnap
2009. szeptember 19., szombat
2009. szeptember 18., péntek
M
"Hiszek az álmokban. Hiszem, hogy ezen a bolygón minden éjszaka megálmodják azt, ami van, volt és lehet. Hiszek abban, hogy bármi is történjen az álmainkban, az semmiben sem különbözik attól, ami az ébrenlétünk során történik velünk, és semmivel sem lényegtelenebb annál. Hiszem, hogy az álmok állnak a legközelebb ahhoz, ami a jelen korban élő embernek rendelkezésére áll az időutazáshoz. Hiszem, hogy álmainkban képesek vagyunk ellátogatni a múltunkba, a jelenünkbe, a jövőnkbe. Hiszem, hogy álmomban már láttam életemnek azt a felét, ami a valóságban még nem játszódott le.
Nem hiszek a véletlenben, a balesetekben, az egybeesésekben. Hiszek a Káprázat Énben, más szóval: hiszem, hogy a dolgok, amelyeket kimondok, amelyekre gondolok, meg fogják változtatni a körülöttem lévő világot, és olyan eseményekben mutatkoznak majd meg, amelyek véletlenszerűnek tűnnek. Hiszem, hogy az életem annyira fontos, hogy hatást gyakorol mindenki más életére. Hiszem, hogy Isten én vagyok. Hiszem, hogy mindenki a saját istene. Azt álmodtam, hogy én vagyok az Antikrisztus, és el is hiszem."
Nem hiszek a véletlenben, a balesetekben, az egybeesésekben. Hiszek a Káprázat Énben, más szóval: hiszem, hogy a dolgok, amelyeket kimondok, amelyekre gondolok, meg fogják változtatni a körülöttem lévő világot, és olyan eseményekben mutatkoznak majd meg, amelyek véletlenszerűnek tűnnek. Hiszem, hogy az életem annyira fontos, hogy hatást gyakorol mindenki más életére. Hiszem, hogy Isten én vagyok. Hiszem, hogy mindenki a saját istene. Azt álmodtam, hogy én vagyok az Antikrisztus, és el is hiszem."
2009. szeptember 17., csütörtök
Én is
Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.
Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.
De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.
Ezért minden: önkínzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.
Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.
De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.
Ezért minden: önkínzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.
2009. szeptember 15., kedd
F
"Ó, ne remegj! Hadd, hogy szemem
s ölelésem mondjon ki mindent,
mi el nem mondható:
magunk átadni oly gyönyörnek,
mely örök kell hogy legyen!
Örök! - A vége csak kétségb'esés lehet.
Nem, nem! Ne legyen soha vége!"
s ölelésem mondjon ki mindent,
mi el nem mondható:
magunk átadni oly gyönyörnek,
mely örök kell hogy legyen!
Örök! - A vége csak kétségb'esés lehet.
Nem, nem! Ne legyen soha vége!"
2009. szeptember 14., hétfő
Ez is...
"Magányos voltam, és hamarosan kifejlesztettem magamban valamilyen elfogadhatatlan modorosságot, amely miatt az iskolában töltött évek során népszerűtlenné váltam. Azzal kezdtem foglalkozni, amivel minden magányos gyermek: történeteket találtam ki, képzeletbeli személyekkel beszélgettem, és azt hiszem, irodalmi ambícióim már kezdettől fogva összekeveredtek az elszigeteltség és az alulértékeltség érzésével. Tudtam, hogy értek a szavakhoz, és képes vagyok szembenézni kellemetlen tényekkel, és úgy éreztem, hogy ennek köszönhetően megteremtődött egyfajta privát világ, amelybe visszahúzódhattam a mindennapi életben elkövetett hibák elől."
George Orwell: Miért írok?
2009. szeptember 11., péntek
Olyan szép...
Nobody's there when you get home
Your renting movies on your own
My photo's on your bedroom wall
You sit there waiting for my call
And I know
I leave you on your own
And I need you to be strong
when I'm walking away
And I
I hate to say goodbye
it gets harder everytime
what I feel
you feel inside
when the day turns into night
Another tired afternoon
Another dusty motel room
I hate the fact that your not here
but now I'm counting down the days till I get there
And I know
I leave you on your own
And I need you to be strong
when I'm walking away
And I
I hate to say goodbye
it gets harder everytime
what I feel
you feel inside
when the day turns into night
And I know
I leave you on your own
And I need you to be strong
when I'm walking away
And I
I hate to say goodbye
it gets harder everytime
what I feel
you feel inside
when the day turns into night
Your renting movies on your own
My photo's on your bedroom wall
You sit there waiting for my call
And I know
I leave you on your own
And I need you to be strong
when I'm walking away
And I
I hate to say goodbye
it gets harder everytime
what I feel
you feel inside
when the day turns into night
Another tired afternoon
Another dusty motel room
I hate the fact that your not here
but now I'm counting down the days till I get there
And I know
I leave you on your own
And I need you to be strong
when I'm walking away
And I
I hate to say goodbye
it gets harder everytime
what I feel
you feel inside
when the day turns into night
And I know
I leave you on your own
And I need you to be strong
when I'm walking away
And I
I hate to say goodbye
it gets harder everytime
what I feel
you feel inside
when the day turns into night
2009. szeptember 8., kedd
Suli
Eltelt több, mint egy hét az új tanévből. Gondoltam leírom az első benyomásaimat a suliról.
Tavasszal, amikor elkezdtem sulit keresni, szinte az első, amire ráakadtam, a MÜA volt, ahova most járok. Már a weboldaluk is tetszett, igényes, és minden szükséges információ kiderül belőle. Ez is közrejátszott abban, hogy eldöntöttem, ide fogok járni.
Amikor beiratkozni mentem, kiderült, hogy maga az épület is korszerű és igényes. Olyan hely, ahol az ember szívesen tölti a napja nagy részét, ha már muszáj. A titkárságon is nagyon kedvesek és segítőkészek voltak. Nyáron is, amikor akadt egy-két kérdésem, készségesen válaszoltak, akár mailben, akár személyesen.
Szóval a szimpátia és bizonyos mértékű bizalom már adott volt, amikor elsején elindultam az első óráimra.
Ez az iskola érettségizetteknek nyújt szakképzéseket, középiskolai keretek között. Ez azt jelenti, hogy tanulói, és nem hallgatói jogviszonyom van, és az iskola is nagyjából úgy működik, ahogy egy szakközépiskola. De ez nem teljesen így van, én inkább átmenetnek nevezném a szakközép és az egyetem között. Ami szerintem nagyon jó, mert egyrészt megvan az önállóság, ami ugye mindenkinek nagyon tetszik, másrészt pedig ott a támogatás a tanárok részéről, és persze a kontroll is, ha nem is olyan mértékben, mint anno a középben.
Ebből adódóan osztályfőnökünk is van, de ez nem olyan, mint a középiskolában. Ő az az ember, akihez fordulhatunk, ha valami kérdésünk, óhajunk-sóhajunk van, de nincsenek osztályfőnöki órák, nincs osztálypénz, és egyéb -19-20 évesen már- dedósnak tűnő dolgok.
Első nap azért volt olyan óra, amit jobb híján osztályfőnökinek kell nevezni. De csak az adminisztrációt végeztük el a keretein belül, és persze volt egy kis ismerkedés is. Az osztályfőnököm amúgy egy fiatal, szimpatikus, kedves nő, ebben a félévben marketinget és németet tanít nekünk.
Volt még első nap egy előadásunk is (ja igen, itt nem 45 perces tanórák vannak, mint szakközépben, hanem 90 perces előadások, mint az egyetemeken), nevezetesen gasztro-kultúra. (Tömören: kajákról meg piákról, étkezési szokásokról meg hasonlókról van szó.) Nos magáról a tantárgyról még nem tudok nyilatkozni, mivel eddig csak két órám volt belőle. Az biztos, hogy nem egy nagy eresztés. Megbukni nem fogok belőle, viszont az is tuti, hogy nem lesz a kedvencem. Főleg mert a pasi, aki tartja, az a fajta ember, aki ha megszólal, rögtön elálmosodik az ember. Szinte képtelenség odafigyelni rá. De azért majd megkísérlem. XD
Összesen tíz tantárgyam van: informatika, menedzsment, német, turizmus és vendéglátás rendszere, gasztro-kultúra, kommunikáció, etikett és protokoll, vállalatgazdaságtan, jogi ismeretek és marketing. A kommunikációról és a protokollról még nem tudok nyilatkozni. A jog marha unalmas, a többi meg... hát nem rosálok be az izgalomtól órán, de azért tűrhetőek. A német például egész jó, a tanár jófej, és csak öten vagyunk, ami megkönnyíti a kommunikációt többek között. Én így sokkal jobban élvezem az órát, mint amikor anno még húszan-harmincan voltunk, noha változatlanul undorodom a német nyelvtől.
Ugyebár én közgazdasági szakközépiskolába jártam, kereskedelem-marketing szakra A szakmacsoportos alapozóban volt néhány tárgyam, ami most is van, így kérhetek felmentést. Ezek a kommunikáció, a protokoll, a marketing, és az informatika, mert abból van érettségim. Informatikából nem kérek felmentést, mert a tanóra keretein belül készülünk az ECDL vizsgára, így év végére meglesz a bizonyítványom, ami most már minden melóhelyen alapkövetelménynek számít, úgyhogy nagyon megéri. A másik háromból viszont igenis kérek, egyrészt mert minek hallgassam végig / tanulja meg még egyszer ugyanazt, másrészt meg a kommunikáció és a protokoll gyakorlati tárgy, én meg hát nem éppen az órai aktivitásomról vagyok híres. XD A felmentéshez kellett szerezni tematikát az előző suliból, így több, mint egy év után ellátogattam a régi sulimba.
Nagyon fura volt újra ott lenni, látni a sok ismerős arcot, tanárokat, volt osztálytársakat (sokan ott maradtak ötödéven), meg úgy egyáltalán az egész helyet... fura érzés volt, de jó is. Kicsit nosztalgiáztam, és rájöttem, hogy végülis jó volt az a négy év, amit eltöltöttem ott...
Szóval elvileg egy héten csak nyolc órám lesz. Ennyi volt az egyetemen is. Ami szerintem tök jó, én örülök neki, hogy az első félévem ilyen lájtos lesz. Utána úgy is bele kell majd húzni, addig meg ráérek megszokni a dolgokat, meg egyáltalán hozzászokni magához a tanuláshoz is.
Összességében nem bántam meg, hogy idejöttem, bár egy hét után talán korai még ezt kijelenteni... De úgyis kiderül még a későbbiekben, hogy jól döntöttem -e...
És egy kis nosztalgia^^ :
Tavasszal, amikor elkezdtem sulit keresni, szinte az első, amire ráakadtam, a MÜA volt, ahova most járok. Már a weboldaluk is tetszett, igényes, és minden szükséges információ kiderül belőle. Ez is közrejátszott abban, hogy eldöntöttem, ide fogok járni.
Amikor beiratkozni mentem, kiderült, hogy maga az épület is korszerű és igényes. Olyan hely, ahol az ember szívesen tölti a napja nagy részét, ha már muszáj. A titkárságon is nagyon kedvesek és segítőkészek voltak. Nyáron is, amikor akadt egy-két kérdésem, készségesen válaszoltak, akár mailben, akár személyesen.
Szóval a szimpátia és bizonyos mértékű bizalom már adott volt, amikor elsején elindultam az első óráimra.
Ez az iskola érettségizetteknek nyújt szakképzéseket, középiskolai keretek között. Ez azt jelenti, hogy tanulói, és nem hallgatói jogviszonyom van, és az iskola is nagyjából úgy működik, ahogy egy szakközépiskola. De ez nem teljesen így van, én inkább átmenetnek nevezném a szakközép és az egyetem között. Ami szerintem nagyon jó, mert egyrészt megvan az önállóság, ami ugye mindenkinek nagyon tetszik, másrészt pedig ott a támogatás a tanárok részéről, és persze a kontroll is, ha nem is olyan mértékben, mint anno a középben.
Ebből adódóan osztályfőnökünk is van, de ez nem olyan, mint a középiskolában. Ő az az ember, akihez fordulhatunk, ha valami kérdésünk, óhajunk-sóhajunk van, de nincsenek osztályfőnöki órák, nincs osztálypénz, és egyéb -19-20 évesen már- dedósnak tűnő dolgok.
Első nap azért volt olyan óra, amit jobb híján osztályfőnökinek kell nevezni. De csak az adminisztrációt végeztük el a keretein belül, és persze volt egy kis ismerkedés is. Az osztályfőnököm amúgy egy fiatal, szimpatikus, kedves nő, ebben a félévben marketinget és németet tanít nekünk.
Volt még első nap egy előadásunk is (ja igen, itt nem 45 perces tanórák vannak, mint szakközépben, hanem 90 perces előadások, mint az egyetemeken), nevezetesen gasztro-kultúra. (Tömören: kajákról meg piákról, étkezési szokásokról meg hasonlókról van szó.) Nos magáról a tantárgyról még nem tudok nyilatkozni, mivel eddig csak két órám volt belőle. Az biztos, hogy nem egy nagy eresztés. Megbukni nem fogok belőle, viszont az is tuti, hogy nem lesz a kedvencem. Főleg mert a pasi, aki tartja, az a fajta ember, aki ha megszólal, rögtön elálmosodik az ember. Szinte képtelenség odafigyelni rá. De azért majd megkísérlem. XD
Összesen tíz tantárgyam van: informatika, menedzsment, német, turizmus és vendéglátás rendszere, gasztro-kultúra, kommunikáció, etikett és protokoll, vállalatgazdaságtan, jogi ismeretek és marketing. A kommunikációról és a protokollról még nem tudok nyilatkozni. A jog marha unalmas, a többi meg... hát nem rosálok be az izgalomtól órán, de azért tűrhetőek. A német például egész jó, a tanár jófej, és csak öten vagyunk, ami megkönnyíti a kommunikációt többek között. Én így sokkal jobban élvezem az órát, mint amikor anno még húszan-harmincan voltunk, noha változatlanul undorodom a német nyelvtől.
Ugyebár én közgazdasági szakközépiskolába jártam, kereskedelem-marketing szakra A szakmacsoportos alapozóban volt néhány tárgyam, ami most is van, így kérhetek felmentést. Ezek a kommunikáció, a protokoll, a marketing, és az informatika, mert abból van érettségim. Informatikából nem kérek felmentést, mert a tanóra keretein belül készülünk az ECDL vizsgára, így év végére meglesz a bizonyítványom, ami most már minden melóhelyen alapkövetelménynek számít, úgyhogy nagyon megéri. A másik háromból viszont igenis kérek, egyrészt mert minek hallgassam végig / tanulja meg még egyszer ugyanazt, másrészt meg a kommunikáció és a protokoll gyakorlati tárgy, én meg hát nem éppen az órai aktivitásomról vagyok híres. XD A felmentéshez kellett szerezni tematikát az előző suliból, így több, mint egy év után ellátogattam a régi sulimba.
Nagyon fura volt újra ott lenni, látni a sok ismerős arcot, tanárokat, volt osztálytársakat (sokan ott maradtak ötödéven), meg úgy egyáltalán az egész helyet... fura érzés volt, de jó is. Kicsit nosztalgiáztam, és rájöttem, hogy végülis jó volt az a négy év, amit eltöltöttem ott...
Szóval elvileg egy héten csak nyolc órám lesz. Ennyi volt az egyetemen is. Ami szerintem tök jó, én örülök neki, hogy az első félévem ilyen lájtos lesz. Utána úgy is bele kell majd húzni, addig meg ráérek megszokni a dolgokat, meg egyáltalán hozzászokni magához a tanuláshoz is.
Összességében nem bántam meg, hogy idejöttem, bár egy hét után talán korai még ezt kijelenteni... De úgyis kiderül még a későbbiekben, hogy jól döntöttem -e...
És egy kis nosztalgia^^ :
2009. szeptember 4., péntek
Barátság?
Ma történt valami, ami arra késztetett, hogy elgondolkodjak a barátságról. Jobban mondva nem ma történt, több, mint két éve történik folyamatosan, de ma betelt a pohár. Félreértés ne essék, nem volt veszekedés, kiborulás, vagy hasonló. Egyszerűen csak van, hogy az emberben lassan gyűlnek a dolgok, anélkül, hogy kirobbanna belőle, aztán ez odáig fajul, hogy már nem is fog kitörni, mert eljutott a csendes beletörődésig.
Velem is hasonló történt.
A részletekbe inkább nem mennék bele, inkább álljon itt a konklúzió, amire a nagy gondolkodásban jutottam:
Én még sosem jártam senkivel. Mások viszont sokszor kiöntik nekem a szívüket, így azért van némi fogalmam a párkapcsolatokról úgy általánosságban. Hogy ez hogy jön ide? Azt mondják, egy párkapcsolat fenntartásához nem elég egy ember, mindkét félnek küzdenie kell azért, hogy működjön a dolog. Vajon a barátságnál ez nem így van? Dehogynem, sőt, szerintem talán még inkább.
Van az úgy, hogy két barát, akik aránylag régóta ismerik egymást, távolodni kezdenek egymástól, egyszerűen azért, mert kezdetben állandóan együtt voltak, mindent megosztottak egymással, de ahogy teltek az évek, az életük szükségszerűen más-más irányt vett, ebből adódóan természetes, hogy elmaradnak napi szinten a beszélgetések, kevesebb időt töltenek egymással. Nincs is ezzel semmi baj. Vagyis persze, valahol fáj ez, de azt gondolom, hogy ha valaki igazán fontos nekünk, és ez kölcsönös is, akkor alapvetően nem jelenthet ez akkora problémát. Találkozás suli előtt vagy után, telefon, msn, egy-két együtt töltött hétvége... ez ugyan visszaesés a régi időkhöz képest, amikor még éjjel-nappal együtt voltunk, de mégis milyen jó érzés, amikor több nap után végre megint együtt lehetünk, és kiönthetjük egymásnak a szívünket. A barátság továbbra is szoros, és működik is.
Csakhogy van, amikor az egyik fél valahogy megváltozik. Lemondja a találkozókat, nem hív, nem ír, és ahogy telik az idő, a két-három naponkénti találkozásokból heti, majd havi lesz... Lassan már alig tudnak egymásról valamit, és később, ha együtt is töltenek egy kis időt, azt veszik észre, hogy már szinte nincs is közös témájuk...
Nagyon tud fájni, ha két ember eltávolodik egymástól. De azt hiszem sokkal jobban fáj, ha te mindent megteszel azért, hogy megtartsd a barátodat, ápold a kapcsolatot, míg az ő részéről még az igyekezet leghalványabb jelét sem érzékeled. Egy idő után észreveszed, hogy a találkozásokat csak te kezdeményezed (és egyre ritkábban mond igent egy-egy "randira"). Hogy csak te veszed a fáradságot, hogy felhívd; talán már arra sem emlékszel, ő mikor hívott fel magától utoljára. Hogy mindig csak te írsz neki msn-en, és érdemi beszélgetést akkor sem lehet folytatni vele...
Ez nagyon fáj. És egy idő után belefáradsz abba, hogy folyton leráznak, visszautasítanak...
Szóval valami ilyesmi történt velem. Nagyon rossz ez, de egyszerűen belefáradtam. Miért küzdjek, ha neki még csak eszébe sem jutok, ha nem zaklatom folyton? Ha nem tenném, valószínűleg hetekig, talán hónapokig nem is hallanánk egymásról...
Betelt a pohár. Nagyon sajnálom, hogy ez így alakult, de nem akarom ezt tovább csinálni. Egész egyszerűen idiótának érzem magam, amikor naponta írok neki, mégsem veszi a fáradságot, hogy beszéljen velem. Hogy folyton hívom, találkozzunk, legyünk együtt, de mindig talál valami indokot, hogy ne kelljen eljönnie. Ha nem akar velem lenni, rendben, mondja a szemembe. Így is nyilvánvaló, hogy egész egyszerűen minden és mindenki fontosabb neki, mint én. Nem is várom el tőle, hogy még mindig én legyek a námbör ván, hiszen már teljesen más az életünk, nem lehetünk egymásnak a középpont, de az igenis nagyon fáj, hogy mindenkinek azt mondja, "ő a legjobb barátnőm", mégis, még egy olyan emberrel is többet törődik, akit nem is kedvel...
Én meg, a totális lúzer, azonnal ugrok, ha nagy ritkán mégis eszébe jutok, aztán meg koppanok, mert sokszor még akkor sem törődik velem, amikor elvileg azért jövünk össze, hogy végre együtt legyünk egy kicsit.
Hát ebből most már elég volt. Nem csinálom tovább. Ha akar valamit, tudja, hol keressen, de én most ezennel feladom. Alapvetően nem vagyok egy kitartó ember, de azt gondolom, most igenis sokáig kepesztettem azért, hogy működjön, de rá kellett jönnöm, egyedül egyszerűen nem egy.
Kár, hogy így alakult, de azt hiszem, belátható időn belül már nem legjobb barátok, csak barátok leszünk, aztán már csak haverok... De nem akarom ilyen sötéten látni a dolgokat. Majd eldől, mi lesz, de egy biztos: én többé nem fogok rohanni olyan szekér után, ami semmi hajlandóságot nem mutat arra, hogy felvegyen...
Velem is hasonló történt.
A részletekbe inkább nem mennék bele, inkább álljon itt a konklúzió, amire a nagy gondolkodásban jutottam:
Én még sosem jártam senkivel. Mások viszont sokszor kiöntik nekem a szívüket, így azért van némi fogalmam a párkapcsolatokról úgy általánosságban. Hogy ez hogy jön ide? Azt mondják, egy párkapcsolat fenntartásához nem elég egy ember, mindkét félnek küzdenie kell azért, hogy működjön a dolog. Vajon a barátságnál ez nem így van? Dehogynem, sőt, szerintem talán még inkább.
Van az úgy, hogy két barát, akik aránylag régóta ismerik egymást, távolodni kezdenek egymástól, egyszerűen azért, mert kezdetben állandóan együtt voltak, mindent megosztottak egymással, de ahogy teltek az évek, az életük szükségszerűen más-más irányt vett, ebből adódóan természetes, hogy elmaradnak napi szinten a beszélgetések, kevesebb időt töltenek egymással. Nincs is ezzel semmi baj. Vagyis persze, valahol fáj ez, de azt gondolom, hogy ha valaki igazán fontos nekünk, és ez kölcsönös is, akkor alapvetően nem jelenthet ez akkora problémát. Találkozás suli előtt vagy után, telefon, msn, egy-két együtt töltött hétvége... ez ugyan visszaesés a régi időkhöz képest, amikor még éjjel-nappal együtt voltunk, de mégis milyen jó érzés, amikor több nap után végre megint együtt lehetünk, és kiönthetjük egymásnak a szívünket. A barátság továbbra is szoros, és működik is.
Csakhogy van, amikor az egyik fél valahogy megváltozik. Lemondja a találkozókat, nem hív, nem ír, és ahogy telik az idő, a két-három naponkénti találkozásokból heti, majd havi lesz... Lassan már alig tudnak egymásról valamit, és később, ha együtt is töltenek egy kis időt, azt veszik észre, hogy már szinte nincs is közös témájuk...
Nagyon tud fájni, ha két ember eltávolodik egymástól. De azt hiszem sokkal jobban fáj, ha te mindent megteszel azért, hogy megtartsd a barátodat, ápold a kapcsolatot, míg az ő részéről még az igyekezet leghalványabb jelét sem érzékeled. Egy idő után észreveszed, hogy a találkozásokat csak te kezdeményezed (és egyre ritkábban mond igent egy-egy "randira"). Hogy csak te veszed a fáradságot, hogy felhívd; talán már arra sem emlékszel, ő mikor hívott fel magától utoljára. Hogy mindig csak te írsz neki msn-en, és érdemi beszélgetést akkor sem lehet folytatni vele...
Ez nagyon fáj. És egy idő után belefáradsz abba, hogy folyton leráznak, visszautasítanak...
Szóval valami ilyesmi történt velem. Nagyon rossz ez, de egyszerűen belefáradtam. Miért küzdjek, ha neki még csak eszébe sem jutok, ha nem zaklatom folyton? Ha nem tenném, valószínűleg hetekig, talán hónapokig nem is hallanánk egymásról...
Betelt a pohár. Nagyon sajnálom, hogy ez így alakult, de nem akarom ezt tovább csinálni. Egész egyszerűen idiótának érzem magam, amikor naponta írok neki, mégsem veszi a fáradságot, hogy beszéljen velem. Hogy folyton hívom, találkozzunk, legyünk együtt, de mindig talál valami indokot, hogy ne kelljen eljönnie. Ha nem akar velem lenni, rendben, mondja a szemembe. Így is nyilvánvaló, hogy egész egyszerűen minden és mindenki fontosabb neki, mint én. Nem is várom el tőle, hogy még mindig én legyek a námbör ván, hiszen már teljesen más az életünk, nem lehetünk egymásnak a középpont, de az igenis nagyon fáj, hogy mindenkinek azt mondja, "ő a legjobb barátnőm", mégis, még egy olyan emberrel is többet törődik, akit nem is kedvel...
Én meg, a totális lúzer, azonnal ugrok, ha nagy ritkán mégis eszébe jutok, aztán meg koppanok, mert sokszor még akkor sem törődik velem, amikor elvileg azért jövünk össze, hogy végre együtt legyünk egy kicsit.
Hát ebből most már elég volt. Nem csinálom tovább. Ha akar valamit, tudja, hol keressen, de én most ezennel feladom. Alapvetően nem vagyok egy kitartó ember, de azt gondolom, most igenis sokáig kepesztettem azért, hogy működjön, de rá kellett jönnöm, egyedül egyszerűen nem egy.
Kár, hogy így alakult, de azt hiszem, belátható időn belül már nem legjobb barátok, csak barátok leszünk, aztán már csak haverok... De nem akarom ilyen sötéten látni a dolgokat. Majd eldől, mi lesz, de egy biztos: én többé nem fogok rohanni olyan szekér után, ami semmi hajlandóságot nem mutat arra, hogy felvegyen...
2009. augusztus 30., vasárnap
30
Vége a nyárnak. Nekem ez hosszabb volt, mint másoknak. Öt hónapos "vakációm" végre a végéhez közeledik. Már csak egy nap.
Új iskola, új környezet, új emberek. Bevallom, kicsit félek tőle. Sajnos nem vagyok társasági lény, nehezen illeszkedem be közösségekbe (vagyis hát leginkább sehogy...), nehezen is barátkozom. Fura lesz az egész. De azért kíváncsi vagyok. Milyenek lesznek az emberek, egyáltalán az egész iskola, a tantárgyak, az órarend... Bár tudom, érzem, hogy nem fogom jól érezni magam, de legalább nem kell naphosszat itthon rohadnom. Eleinte ez jó volt, de ma már teljesen belefásultam az egészbe, az itthon ülésbe, az életembe. Talán egy kis változatosság jót fog tenni. Talán megváltozik bennem valami, és újra képes leszek érezni, átélni dolgokat - vagyis képes leszek élni...
Új iskola, új környezet, új emberek. Bevallom, kicsit félek tőle. Sajnos nem vagyok társasági lény, nehezen illeszkedem be közösségekbe (vagyis hát leginkább sehogy...), nehezen is barátkozom. Fura lesz az egész. De azért kíváncsi vagyok. Milyenek lesznek az emberek, egyáltalán az egész iskola, a tantárgyak, az órarend... Bár tudom, érzem, hogy nem fogom jól érezni magam, de legalább nem kell naphosszat itthon rohadnom. Eleinte ez jó volt, de ma már teljesen belefásultam az egészbe, az itthon ülésbe, az életembe. Talán egy kis változatosság jót fog tenni. Talán megváltozik bennem valami, és újra képes leszek érezni, átélni dolgokat - vagyis képes leszek élni...
2009. augusztus 27., csütörtök
Ez van
. norel . üzenete:
*sziaa
*mizujs? xD
Vödör™ üzenete:
*szia
*semmi
*most már tényleg nincs se tévé, se net
*kurvajó
. norel . üzenete:
*:S
Vödör™ üzenete:
*ráadásul úgy néz ki eladják Robbent
*:'[
. norel . üzenete:
*ohh =/
*nekem meg vmi baja van a hangszóróimnak
*eléggé recsegnek:S
*meg az egér is szarakodik -.-
Vödör™ üzenete:
*baszki most találtam meg a számlát
*ez a baromarcú már fél éve nem fizet semmit
*beszarás
*nem hiszem el, hogy havonta négyezret nem képes kifizetni
*most meg itt van egy majdnem negyvenezer forinos számla
*plusz ugye minden hónapban jön rá még három
*a büdös életben nem fogja kifizetni, mikor keres kb hatvanat
. norel . üzenete:
*hallod
*állítólag jövőre csak 21 éves kortól lehet jogsit szerezni oO
*hát nem tudom
*érdekesen hangzik xDD
Vödör™ üzenete:
*van benne logika
*XD
. norel . üzenete:
*hát van, de azért kíváncsi leszek h tényleg ennyire kitolják-e xD
Vödör™ üzenete:
*XDDD
. norel . üzenete:
*végülis nekem úgyse lesz kocsim, amíg nem veszek magamnak, az meg nem a közeljövőben lesz, szóval nekem nem kell sietnem azzal a jogsival xDDD
Vödör™ üzenete:
*én inkább nem kockáztatom a saját és mások testi épségét
*úgyhogy nem is próbálkozok vele
*XDDDDD
*meg úgyse lesz soha kocsim
. norel . üzenete:
*xDDDD
Vödör™ üzenete:
*szal felesleges
*XD
. norel . üzenete:
*xDDD
Vödör™ üzenete:
*most írtam ímélt a diákhiteleseknek
*remélem felfogják, amit írtam XD
*és válaszolnak is XD
. norel . üzenete:
*xDD
Vödör™ üzenete:
*de faszom megint nem a tanulmányaimra fog elmenni a pénz
*hanem arra, hogy kifizessem apám adósságait
*kurvára elegem van belőle
*-_-
. norel . üzenete:
*:S
Vödör™ üzenete:
*lol kiszámoltam azzal a kalkulátorral, hogy ha felveszek 200 000 forintot, 28 éves koromra tudom majd visszafizetni
*és ugye még alapból van fél milla
*X'DDD
*meg ugye nem hiszem, hogy csak 200-at fogok felvenni
*szal majd úgy nyolcvan éves koromra vissza is fizetem kb
*XDDDDDDDDDDDDDD
. norel . üzenete:
*xDDDDDD
Vödör™ üzenete:
*ahhoz képest, hogy az egész egyetem kérdésnek úgy indultunk neki, hogy csak azért vállaltam be, mert apám megígérte, hogy amíg tanulok, anyagilag mindenben támogatni fog
*...
. norel . üzenete:
*=/
Vödör™ üzenete:
*baszki ilyenekkel fenyegetőzik
*most is baszki
*valamit nem akarok neki megcsinálni, akkor elkezdi
*jó akkor vegyél magadnak bérletet meg kaját meg ezt meg azt
*bazz az ilyen szülő egyálalán? oO
. norel . üzenete:
*hát
*nem
Vödör™ üzenete:
*és még ha fel is vehetek pénzt, akkor is csak október közepén kapom meg
*addig meg nézhetem a plafont
*kurvajó
*-_-
*de baszki semmit sem tudok csinálni
*érted a diákhitelhez is kell majd egy nyomtatvány a szerződésmódosításhoz
*amit az oldalukról kéne letölteni
*hát úgy marhára nehezen megy, hogy egész nap itt kell ülni a laptop előtt, hogy elkapjam azt az egy-két (vagy fél...) órát, amíg van net
*arról nem is beszélve, hogy ki se tudom nyomtatni
*mert egyrészt ugye szar a nyomtató, de ha jó is lenne, kifogyott a patron
*meg ugye a tananyag is mind netről lesz elérhető valószínűleg
*azokat is le kell majd szedni, kinyomtatni
*marha jó
. norel . üzenete:
*:S
Vödör™ üzenete:
*meg a hülye nyelvtanfolyamot sem fogom tudni elkezdeni megint
*mert szeptember 10-ig kell jelentkezni, viszont ugye rögtön kell fizetni három rugót
*utána meg ha két részletben fizetek, akkor is még szeptemberben kell az első részlet
*úgyhogy legjobb esetben is csak jövőre tudok majd kezdeni valamit
*ebből kifolyólag egyetemre legjobb esetben is csak három év múlva tudok majd visszamenni
*kurvára örülök
*-_-
. norel . üzenete:
*ajj =/
Vödör™ üzenete:
*szal valszeg nem lesz se nyelv, se egyetem
. norel . üzenete:
*:S
Vödör™ üzenete:
*na mindegy, ez van
*sziaa
*mizujs? xD
Vödör™ üzenete:
*szia
*semmi
*most már tényleg nincs se tévé, se net
*kurvajó
. norel . üzenete:
*:S
Vödör™ üzenete:
*ráadásul úgy néz ki eladják Robbent
*:'[
. norel . üzenete:
*ohh =/
*nekem meg vmi baja van a hangszóróimnak
*eléggé recsegnek:S
*meg az egér is szarakodik -.-
Vödör™ üzenete:
*baszki most találtam meg a számlát
*ez a baromarcú már fél éve nem fizet semmit
*beszarás
*nem hiszem el, hogy havonta négyezret nem képes kifizetni
*most meg itt van egy majdnem negyvenezer forinos számla
*plusz ugye minden hónapban jön rá még három
*a büdös életben nem fogja kifizetni, mikor keres kb hatvanat
. norel . üzenete:
*hallod
*állítólag jövőre csak 21 éves kortól lehet jogsit szerezni oO
*hát nem tudom
*érdekesen hangzik xDD
Vödör™ üzenete:
*van benne logika
*XD
. norel . üzenete:
*hát van, de azért kíváncsi leszek h tényleg ennyire kitolják-e xD
Vödör™ üzenete:
*XDDD
. norel . üzenete:
*végülis nekem úgyse lesz kocsim, amíg nem veszek magamnak, az meg nem a közeljövőben lesz, szóval nekem nem kell sietnem azzal a jogsival xDDD
Vödör™ üzenete:
*én inkább nem kockáztatom a saját és mások testi épségét
*úgyhogy nem is próbálkozok vele
*XDDDDD
*meg úgyse lesz soha kocsim
. norel . üzenete:
*xDDDD
Vödör™ üzenete:
*szal felesleges
*XD
. norel . üzenete:
*xDDD
Vödör™ üzenete:
*most írtam ímélt a diákhiteleseknek
*remélem felfogják, amit írtam XD
*és válaszolnak is XD
. norel . üzenete:
*xDD
Vödör™ üzenete:
*de faszom megint nem a tanulmányaimra fog elmenni a pénz
*hanem arra, hogy kifizessem apám adósságait
*kurvára elegem van belőle
*-_-
. norel . üzenete:
*:S
Vödör™ üzenete:
*lol kiszámoltam azzal a kalkulátorral, hogy ha felveszek 200 000 forintot, 28 éves koromra tudom majd visszafizetni
*és ugye még alapból van fél milla
*X'DDD
*meg ugye nem hiszem, hogy csak 200-at fogok felvenni
*szal majd úgy nyolcvan éves koromra vissza is fizetem kb
*XDDDDDDDDDDDDDD
. norel . üzenete:
*xDDDDDD
Vödör™ üzenete:
*ahhoz képest, hogy az egész egyetem kérdésnek úgy indultunk neki, hogy csak azért vállaltam be, mert apám megígérte, hogy amíg tanulok, anyagilag mindenben támogatni fog
*...
. norel . üzenete:
*=/
Vödör™ üzenete:
*baszki ilyenekkel fenyegetőzik
*most is baszki
*valamit nem akarok neki megcsinálni, akkor elkezdi
*jó akkor vegyél magadnak bérletet meg kaját meg ezt meg azt
*bazz az ilyen szülő egyálalán? oO
. norel . üzenete:
*hát
*nem
Vödör™ üzenete:
*és még ha fel is vehetek pénzt, akkor is csak október közepén kapom meg
*addig meg nézhetem a plafont
*kurvajó
*-_-
*de baszki semmit sem tudok csinálni
*érted a diákhitelhez is kell majd egy nyomtatvány a szerződésmódosításhoz
*amit az oldalukról kéne letölteni
*hát úgy marhára nehezen megy, hogy egész nap itt kell ülni a laptop előtt, hogy elkapjam azt az egy-két (vagy fél...) órát, amíg van net
*arról nem is beszélve, hogy ki se tudom nyomtatni
*mert egyrészt ugye szar a nyomtató, de ha jó is lenne, kifogyott a patron
*meg ugye a tananyag is mind netről lesz elérhető valószínűleg
*azokat is le kell majd szedni, kinyomtatni
*marha jó
. norel . üzenete:
*:S
Vödör™ üzenete:
*meg a hülye nyelvtanfolyamot sem fogom tudni elkezdeni megint
*mert szeptember 10-ig kell jelentkezni, viszont ugye rögtön kell fizetni három rugót
*utána meg ha két részletben fizetek, akkor is még szeptemberben kell az első részlet
*úgyhogy legjobb esetben is csak jövőre tudok majd kezdeni valamit
*ebből kifolyólag egyetemre legjobb esetben is csak három év múlva tudok majd visszamenni
*kurvára örülök
*-_-
. norel . üzenete:
*ajj =/
Vödör™ üzenete:
*szal valszeg nem lesz se nyelv, se egyetem
. norel . üzenete:
*:S
Vödör™ üzenete:
*na mindegy, ez van
-Később-
Vödör™ üzenete:
*bemásoltam a blogomba ezt a beszélgetést XD
*ha nem baj
*ha igen akkor kitörlöm
*XD
. norel . üzenete:
*ja dehogy baj xD
*bár az én hangszórós panaszkodásom aztán nagyon illik ide XDDDDDDDD
Vödör™ üzenete:
*XDDDDDDDDDDDDDDDD
*nem baj XD
*mindenkinek más dolgok fontosak XD
*mármint téged most épp ez foglalkoztat XD
. norel . üzenete:
*hát azok után amit meséltél, szégyellem magam amiért én ezt tartom problémának
Vödör™ üzenete:
*más meg engem röhög ki, hogy mit vagyok ennyire oda attól, hogy nem nézhetek meccset
*XD
*alapvetően tökre kis igényű vagyok
*ez ebből is látszik, hogy ennyire kiborultam a meccs miatt XD
*engem már azzal boldoggá lehet tenni, hogy megnézhetek egy meccset XD
. norel . üzenete:
*xDDD
Vödör™ üzenete:
*amúgy most lehetne mondani, hogy a jelen körülmények között ez kéne hogy legyen a legkisebb problémám
. norel . üzenete:
*persze, tökre megértem h kiakadsz a meccs miatt
Vödör™ üzenete:
*hogy nincs kábeltévé
*de én pont hogy úgy érzem, hogy basszus ha már semmi nem jön össze/ nem fog összejönni ebben a szaros életben, akkor legalább ennyi élvezet hadd jusson
. norel . üzenete:
*persze, én értelek
*nekem is lehetne mondani h aggódjak apám állása, meg tesóm egészsége miatt, meg ilyenek
*de végülis ezeket én nem tudom befolyásolni
*meg nekem a zene jelenti azt amit neked a meccs
*akármi is történik, vannak számok amik képesek helyrerázni
*és ha szar az mp3mam, tönkrement a telefonom fülese, legalább az 5.1-em maradjon már meg jónak
Vödör™ üzenete:
*hát igen
*nekem is ez az utolsó dolog, ami még megvan
*ha már zenét se fogok tudni hallgatni, akkor kész, káó
*akkor fog eljönni az a pillanat, hogy tényleg eret vágok vagy nemtom xD
. norel . üzenete:
*az egyik kedvenc idézetem az,hogy a zene kifejezi azt, amit szavakkal lehetetlen elmondani, de nem maradhat kimondatlanul
Vödör™ üzenete:
*hát igen
*pl régen is volt ilyen kiborulásom
*mikor tönkrement a magnóm
*az még ilyen régi volt, mp3-at nem is játszott le
*éjjel-nappal nyúztam, naná, hogy tönkre ment XD
*bár mondjuk három évet így is kibírt XD
*vagy kettőt, nem emlékszem pontosan
*de totál készen voltam
*mert akkor még számítógép se volt, vagy mp3, discman, hasonló
*úgyhogy akkor tényleg full zenementesség
*kurva szar volt
*aztán mikor eladtuk a régi lakást, és apám megkapta a pénzt, megígérte, hogy vesz nekem egy magnót
*és vett is egyet
*mondjuk akkor még betartotta, amit ígért
*és nem volt ekkora paraszt, mint mostanság '-_-
. norel . üzenete:
*:S
Vödör™ üzenete:
*amúgy a poén az volt benne, hogy két hónappal később megkaptam a gépet, arra egy hónappal meg az mp3-at
*azóta csóri magnó gyakorlatilag csak porfogónak van
*XDDDDDDD
*max akkor hallgatom, mikor fürdök
*XDDDDD
*de azt is csak akkor, ha apám itthon van
*mert ha nincs, akkor a gépen megy full hangerőn, hogy halljam kint
*XDDDDDD
. norel . üzenete:
*xDDDDDDD
*néha én is bevittem a fürdőbe a konyhait, h rádiót hallgassak
*de apám mindig lebaszott h tönkremegy a párától -.-
*bemásoltam a blogomba ezt a beszélgetést XD
*ha nem baj
*ha igen akkor kitörlöm
*XD
. norel . üzenete:
*ja dehogy baj xD
*bár az én hangszórós panaszkodásom aztán nagyon illik ide XDDDDDDDD
Vödör™ üzenete:
*XDDDDDDDDDDDDDDDD
*nem baj XD
*mindenkinek más dolgok fontosak XD
*mármint téged most épp ez foglalkoztat XD
. norel . üzenete:
*hát azok után amit meséltél, szégyellem magam amiért én ezt tartom problémának
Vödör™ üzenete:
*más meg engem röhög ki, hogy mit vagyok ennyire oda attól, hogy nem nézhetek meccset
*XD
*alapvetően tökre kis igényű vagyok
*ez ebből is látszik, hogy ennyire kiborultam a meccs miatt XD
*engem már azzal boldoggá lehet tenni, hogy megnézhetek egy meccset XD
. norel . üzenete:
*xDDD
Vödör™ üzenete:
*amúgy most lehetne mondani, hogy a jelen körülmények között ez kéne hogy legyen a legkisebb problémám
. norel . üzenete:
*persze, tökre megértem h kiakadsz a meccs miatt
Vödör™ üzenete:
*hogy nincs kábeltévé
*de én pont hogy úgy érzem, hogy basszus ha már semmi nem jön össze/ nem fog összejönni ebben a szaros életben, akkor legalább ennyi élvezet hadd jusson
. norel . üzenete:
*persze, én értelek
*nekem is lehetne mondani h aggódjak apám állása, meg tesóm egészsége miatt, meg ilyenek
*de végülis ezeket én nem tudom befolyásolni
*meg nekem a zene jelenti azt amit neked a meccs
*akármi is történik, vannak számok amik képesek helyrerázni
*és ha szar az mp3mam, tönkrement a telefonom fülese, legalább az 5.1-em maradjon már meg jónak
Vödör™ üzenete:
*hát igen
*nekem is ez az utolsó dolog, ami még megvan
*ha már zenét se fogok tudni hallgatni, akkor kész, káó
*akkor fog eljönni az a pillanat, hogy tényleg eret vágok vagy nemtom xD
. norel . üzenete:
*az egyik kedvenc idézetem az,hogy a zene kifejezi azt, amit szavakkal lehetetlen elmondani, de nem maradhat kimondatlanul
Vödör™ üzenete:
*hát igen
*pl régen is volt ilyen kiborulásom
*mikor tönkrement a magnóm
*az még ilyen régi volt, mp3-at nem is játszott le
*éjjel-nappal nyúztam, naná, hogy tönkre ment XD
*bár mondjuk három évet így is kibírt XD
*vagy kettőt, nem emlékszem pontosan
*de totál készen voltam
*mert akkor még számítógép se volt, vagy mp3, discman, hasonló
*úgyhogy akkor tényleg full zenementesség
*kurva szar volt
*aztán mikor eladtuk a régi lakást, és apám megkapta a pénzt, megígérte, hogy vesz nekem egy magnót
*és vett is egyet
*mondjuk akkor még betartotta, amit ígért
*és nem volt ekkora paraszt, mint mostanság '-_-
. norel . üzenete:
*:S
Vödör™ üzenete:
*amúgy a poén az volt benne, hogy két hónappal később megkaptam a gépet, arra egy hónappal meg az mp3-at
*azóta csóri magnó gyakorlatilag csak porfogónak van
*XDDDDDDD
*max akkor hallgatom, mikor fürdök
*XDDDDD
*de azt is csak akkor, ha apám itthon van
*mert ha nincs, akkor a gépen megy full hangerőn, hogy halljam kint
*XDDDDDD
. norel . üzenete:
*xDDDDDDD
*néha én is bevittem a fürdőbe a konyhait, h rádiót hallgassak
*de apám mindig lebaszott h tönkremegy a párától -.-
2009. augusztus 14., péntek
????
Még mindig nem tudom, mi van velem. Üres vagyok, és üres az egész életem is. Nem történik semmi, nincs értelme semminek, az egész létnek... Szar ez így.
Felvettek idegenforgalmi szakmenedzser szakra. Wow. Úgyis utálni fogom. Nem számít. Már tudom, hogy sose lesz belőlem semmi. De hát valamit muszáj csinálni. Akkor meg nem mindegy? De.
Felvettek idegenforgalmi szakmenedzser szakra. Wow. Úgyis utálni fogom. Nem számít. Már tudom, hogy sose lesz belőlem semmi. De hát valamit muszáj csinálni. Akkor meg nem mindegy? De.
2009. augusztus 11., kedd
,
"- Patricia, jössz? Anyu azt mondta, hogy asztalhoz. Hagymaleves van pirítóssal. Miért sírsz?
- Nem sírok, te gyagya! A hagyma, elfelejtetted, hogy a hagyma csípi a szemet?
Különösen a pünkösdi királylány szemét, aki Harlekin-ruhát visel egy elveszett fényképen..."
- Nem sírok, te gyagya! A hagyma, elfelejtetted, hogy a hagyma csípi a szemet?
Különösen a pünkösdi királylány szemét, aki Harlekin-ruhát visel egy elveszett fényképen..."
2009. július 25., szombat
2009. július 22., szerda
2009. július 12., vasárnap
Nem bírom tovább
Az elmúlt öt-hat évben összesen nem bőgtem annyit, mint tegnap éjjel és ma egész nap. Nem bírom abbahagyni, időről-időre elfog a zokogás. Pedig én sose voltam az a bőgős fajta.
Egyszerűen nem megy, nem tudok tovább létezni így. Igen, létezni, mert én már nagyon régóta nem élek, csak vagyok. Sose voltam népszerű, sose voltak barátaim, egész eddigi életemben csak három. Mindig sokat voltam egyedül, sose zavart, ilyen vagyok. De ennyire magányos még soha nem voltam. Az utóbbi pár napban jöttem rá, hogy nincs senkim. Az egyetlen ember, akivel érintkezek, gyűlöl. Nincs mit szépíteni rajta, egyszerűen látszik a gesztusain, azon, ahogy beszél, hogy azt se bánná, ha halott lennék, csak tűnnék már el az életéből. Nagyjából ugyanezt érzem iránta én is. Fura. Néhány évvel ezelőtt még ő volt a világ közepe, és én is neki. Mára már úgy gyűlölöm, mint még soha senkit.
Szörnyű ilyen légkörben élni. Nincs más, csak a magány és a gyűlölet. Nem bírom tovább, szeretnék ennek véget vetni, de egyedül nem megy, és nincs senki, akihez fordulhatnék.
A legjobb az lenne, ha meghalnék. Nem bánnám, mert ez minden, csak nem élet. Ne ijedjen meg senki, nem akarok öngyilkos lenni, sose tennék ilyet. De ha valaki most közölné velem, hogy halálos beteg vagyok, vagy hogy holnap elgázol egy kamion, egyáltalán nem érdekelne. Ha valaki eljut idáig, ott már valami gond van, nem? ...
Gőzöm sincs, minek írom ezt le. Könnyebb nem lesz tőle, az biztos. Még a végén azt hiszik majd, hogy valami depressziós hisztérika vagyok. Pedig nem. Furán hangzik, lehet, de még mindezek ellenére sem gondolnám, hogy depressziós vagyok. Nem tudom mi van velem, csak azt tudom, hogy tehetetlen vagyok, és ezt nem tudom már sokáig elviselni...
2009. július 10., péntek
7
Gyűlölök és szeretek. S hogy mért teszem? Én se tudom, hidd.
Bennem történik, s kínja keresztre feszít.
2009. július 6., hétfő
XD
Mai lolságok:
- Angol kommentátor /Kriscsiányó x'D/
- Perez /hogy röhögött ott a háttérben xD/
- CR9(!!!) /nem tudott megszólalni; bekönnyezett (?) xD/
- Magdi nyanyus az apácák között /ehhez nem tudok mit hozzáfűzni, ezt látni-érezni kell x'DDDD/
2009. július 5., vasárnap
2009. július 3., péntek
^^
A nap dumája:
"Nem hörög a paraszt..."
(X'DDDD)
És
Boldog szülinapot Prince! <3 ^^ :$
(Igen, debil vagyok. X'D)
"Nem hörög a paraszt..."
(X'DDDD)
És
Boldog szülinapot Prince! <3 ^^ :$
(Igen, debil vagyok. X'D)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)