2010. december 31., péntek

(Un)Happy new year

Vége az évnek.
Végre vége ennek az undorító, szánalmas, szar évnek.

De nem érzek örömöt, vagy megkönnyebbülést.
Mert nem érzem, hogy a következő év bármiben is jobb lehet, mint ez volt.
Sőt.

Tudom, hogy semmi jó nem fog történni velem, semmi olyasmi, ami kirángat ebből az érzéketlenségből, amiben létezem.
Jó, nekem is vannak kellemes élményeim, buli a barátnőkkel, egy mozizás, vagy egy hét a Balatonon az igazi családommal... de ez nekem kevés. Kevés ahhoz, hogy boldoggá tegyen.

Nekem ennél több kell, nagyobb, fantasztikusabb dolgokra vágyom, olyasmikre, amikről tudom, hogy soha, de soha nem fognak megtörténni velem.

És gyűlölöm magam ezért.

Gyűlölöm, hogy nekem soha nem jó semmi, hogy ha valami jó van az életemben, azt nem tudom értékelni, hogy egy önző, érzéketlen, szánalmas senki vagyok.

Gyűlölöm, hogy nincs bennem semmi pozitív, hogy a jövőmet egy hatalmas, szürke semminek látom. Gyűlölöm, hogy esélyem sincs a boldogságra.


"A depresszió úgy kezdődik, hogy meg vagy győződve arról, hogy a jövőd ugyanolyan lesz, mint a jelened."
Hát én meg vagyok győződve róla.

És egyre többet gondolkodom azon, van -e értelme így élni...?



2010. december 4., szombat

2010. december 2., csütörtök

Béna

Ma reggel orra estem a lépcsőn a suliban. XD Nem tudom, hogy csináltam. XD Egyáltalán nem vagyok elesős fajta, még megbotlani se nagyon szoktam, úgyhogy nagyon meglepődtem. XD Azóta is ezen röhögök. X'DDDD

Szerencsére nem látta senki...