2010. április 15., csütörtök

(fél)Siker

Tegnap elkapott a gépszíj, és úgy döntöttem, nem érdekel, akkor is szerzek helyet gyakorlatra.
Kikerestem gugliban az összes pécsi szállodát és panziót (vagy legalábbis jó sokat), és elkezdtem sorban felhívni őket. Az első kettőnél leráztak, a harmadik azt mondta, visszahívnak, a negyedik meg, hogy érdeklődjek május végén. Mondtam, hogy nekem most kéne elintézni, hát akkor sajnálják, de nem. Kösz.
Az ötödik hívásnál már elég ideges voltam. Valami nő vette fel. Elmondtam neki, mit akarok, valamit motyogott, aztán félre tette a kagylót. Kicsit hülyén néztem, de aztán felvette valami pasi. Neki is elmondtam a mondókámat, ő meg azt felelte, persze, van ilyen lehetőség. Hurrá, siker, megbeszéltem vele, hogy pénteken viszem a papírokat.

Talán mégsem vagyok annyira életképtelen...?



A legtöbb ember hülyének néz.
Talán nem pont ez a megfelelő kifejezés. Furcsának tartanak.
Nem igazán értettem sose, miért van ez így.
Ma gondolkodtam rajta. Azt hiszem én valahogy más síkon vagyok, mint a többi ember. Nem tudom pontosabban kifejezni, mire gondolok. (Én értem, az a lényeg. XD)
Megyek az utcán, nézek ki a fejemből, azt se tudom, melyik bolygón vagyok, elmerülök a saját kis világomban. Az osztálytársak meg mennek el mellettem, és röhögnek, hogy nem veszek észre senkit-semmit, csak röhögök magamban. (Ez igen gyakran előfordul. Persze az is hozzátartozik, hogy nem látok 5 méternél messzebb. XD).
Osztálytársakkal dumálunk/ökörködünk, én meg benyögök egy kapcsolódó idézetet egy filmből, könyvből vagy sorozatból, esetleg reklámból, akármiből. A társalgás megakad, fura pillantások, értetlen fejek, kérdés, miről beszélsz? Majd megy tovább.
Időnként észreveszem, hogy röhögnek rajtam, beszélnek rólam. De nem hiszem, hogy ez rosszindulatú dolog, inkább csak nem tudnak hova rakni, nem értenek.
Mondjuk nem lep meg. Igazából én sem értem magam.

Csoda, hogy nem tudok beilleszkedni sehova?



Tegnap + ma egész jó napom volt. Nem volt se bőgés, se szomorkodás. És leinni se akartam magam. (Igen, én, a nagy anti-alkesz, aki képtelen egy kortynál többet meginni bármilyen alkoholos italból -a csokilikőrt és a Bacardi lime-ot leszámítva-, mostanában komolyan fontolgattam, hogy benyakalok egy üveg valamit, hátha attól jobb kedvem lesz... Persze nem tettem meg, mert nem tudok megenni/meginni semmi olyat, aminek szar íze van, másrészt meg mert iszonyúan félek attól, hogy esetleg hánynék (ismerősök tudnának erről mesélni...), úgyhogy inkább hanyagolom a dolgot. XD)
De az is benne van valószínűleg, hogy apám tegnap is, ma is melózik. Holnap lehet megint kurva szar napom lesz.

Lehet apámtól vagyok ennyire a padlón. Pedig mostanában nem is veszekszünk annyit. Úgy látszik, a puszta jelenléte is kikészít...



Voltam bőrgyógyászaton az anyajegyem miatt. Azt mondták, semmi baja, egyelőre hagyjuk, időnként menjek vissza megnézetni.
Szóval nincs bőrrákom. Jee. XD

2 megjegyzés:

  1. Szia. Na hallod ma mégsem feküdtem be a kórházba. Egy óra várakozás után megvizsgáltak, aztán közölték, hogy nincs szabad ágyuk... oO naaa mondom -.- megint vettek vért és holnap megint át kell menni még egy vizsgálatra, amiből kiderül, hogy van-e valami baktérium a gyomromban ami a fájdalmat okozza, és így remélhetőleg megúszom a befekvést (bár cuccot vinnem kell, hátha mégis ott tartanak -.- ) . Majd kiderül -.- Na majd beszélünk, drukkolj XD puszi

    VálaszTörlés
  2. Drukkolok, majd felhívlak. =)

    VálaszTörlés